Close [X]

Lévai projekt 2009-

A Teller projekt eredményeire és következtetéseire alapozva az Országgyűlés 2009. március 3-án hozzájárult új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez. A Paksi Atomerőmű és az MVM illetve társaságai ezen hozzájárulás birtokában létrehozták a Lévai projektet, amelynek célja azon feladatok elvégzése, amelyek eredményei teremtik meg a feltételeket a paksi atomerőmű bővítésének megkezdéséhez.

A Lévai projekten belül több munkacsoportban folyik tevékenység. A NUBIKI ezek közül az alábbiakban vesz részt:

• Szállítói tender előkészítése
• Engedélyezési feladatok, ezen belül:
• telephely-engedélyezés
• előzetes környezetvédelmi engedélyezés

További információk.

Close [X]

Teller projekt 2007-2008

Az ország energiaellátásának biztosítása érdekében szükség van új atomerőművi blokkok létesítésére. Ezt mérlegelve az MVM és társaságai 2007-ben létrehozták a Teller projektet azzal a céllal, hogy vizsgálatai alapján állítsa össze azokat az információkat, amely alapján a parlament előzetes elvi hozzájárulását adja az új atomerőművi blokkok létesítéséhez.

A Teller projekten belül több irányban folyt tevékenység, amelyek során a feladatok közé tartozott a) megvalósíthatósági tanulmány készítése, b) előzetes környezeti értékelés készítése, c) a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok elhelyezésének vizsgálata, valamint d) a kommunikációra felkészülés.

A NUBIKI a feladatok közül az a) és b) megoldásában vett részt (szakmai elődszervezetként, a VEIKI Atomerőművi Divízió formájában).

A Teller projekt pozitív eredményei alapozták meg az Országgyűlés hozzájárulását az új atomerőművi blokkok létesítése előkészítésének megkezdéséhez, amely a Lévai projekt keretében valósul meg.

További információk

Close [X]

Üzemidő-hosszabbítás

A paksi atomerőmű blokkjainak eredetileg tervezett élettartama 30 év, így – figyelembe véve a blokkok 80-as évekbeli üzembe helyezését – az egyes blokkokat 2012-2017 között le kellene állítani.

Előzetes megvalósíthatósági vizsgálatokra támaszkodva az atomerőmű kifejezte szándékát az üzemidő 20 évvel történő meghosszabbítására, amely javaslat alapján az Országgyűlés elvi jóváhagyását adta e szándék megvalósítására.

Az üzemidő-hosszabbítás műszaki feltétele egy olyan élettartam-gazdálkodás megvalósítása, mely biztosítja, hogy az atomerőmű berendezései a tervezett üzemidő alatt megbízhatóan működjenek.

A NUBIKI az atomerőművi berendezések élettartam-gazdálkodását több szakmai részterületen támogatja

• részt veszünk a berendezések karbantartásának hatékonyságát monitorozó rendszer kidolgozásában, megvalósításában és időszakos jelentéseinek készítésében
• továbbfejlesztjük és folyamatosan adatokkal töltjük fel az ADRIA kábeladatbázist, mely a kábelek öregedéskezeléséhez alapinformációkat szolgáltat. Az ADRIA kezelő szoftver ma már az egyes villamos és irányítástechnikai átalakítások, rekonstrukciók tervező eszköze.

Close [X]

Teljesítménynövelés

A paksi atomerőmű blokkjainak eredeti teljesítőképessége 440 MW villamos teljesítmény volt. Az atomerőmű megvalósíthatósági vizsgálatokat végzett annak megalapozására, hogy a blokkok teljesítménye növelhető legyen.

A megvalósíthatósági vizsgálatok alapján az atomerőmű két lépésben növelte a blokkok teljesítményét

• első lépésben a szekunder kör hatásfokának javításával a névleges villamos teljesítményt 470 MW-ra növelték
• majd a reaktorok hőteljesítményének növelésével mind a négy blokkon 500 MW villamos teljesítmény elérését biztosították.

A NUBIKI a teljesítménynövelési programot különböző biztonsági elemzések elvégzésével, illetve az elvi engedélykérelem független hatósági véleményezésével (szakmai elődszervezetként, a VEIKI Atomerőművi Divízió munkájával) támogatta.

További információk

Close [X]

AGNES projekt 1991-1994

Az Országos Atomenergia Bizottság 1992. elején hozta létre az AGNES projektet (Advanced General and New Evaluation of Safety), melynek céljai voltak[1]

• a paksi atomerőmű biztonságának korszerű újraértékelése, ezen belül
• determinisztikus tervezési üzemzavari elemzések megújítása
• súlyos baleseti elemzések végzése
• valószínűségi biztonsági elemzések végzése
• rendszertechnikai elemzések végzése
• a biztonságnövelő intézkedések prioritásainak meghatározása
• egy korszerűsített biztonsági jelentés előkészítése.

A projekt 1992-1994 között folyt. A koordinációt a KFKI AEKI végezte. A NUBIKI munkatársai a szakmai elődszervezetük (VEIKI Atomerőművi Divízió) keretében vettek részt a munkában. Feladatunk a b) és c) feladatok irányítása és elvégzése volt.

Az AGNES projekt eredményei jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a paksi atomerőmű biztonsági színvonala a vele azonos korú nyugati atomerőművek szintjére kerüljön, s a biztonságos üzemeltetés feltételei kialakuljanak.

További információk

[1] A Paksi Atomerőmű biztonságának újraértékelésére szolgáló AGNES projekt fő következtetései. KFKI AEKI, 1994. október

Close [X]

BCEQ (Bubble Condenser Experimental Qualification)

A VVER-440/213 lokalizációs rendszer működésének ellenőrzésére indított nemzetközi kísérlet. A tesztet az EREC (Elektrogorszk, Oroszország) berendezésen végezték, amely a Paksi Atomerőmű konténmentének 1:100 arányú modellje. Három hűtőközeg-vesztéses üzemzavar kísérlet folyt a projektben.

Close [X]

Beyond design basis accidents analyses and accident management in V-213 units

A Westinghouse Electric Europe vezetésével végzett interregionális projekt a VVER-440/213 erőmű vizsgálatára. A projekt a MAAP4/VVER kódot adaptálta a VVER-440 atoerőműre, ezután a súlyos baleseti és a baleset-kezelési elemzések a kóddal történtek.

Close [X]

Handling of hydrogen in V-213 containment during severe accidents

A projekt a Westinghouse Electric Europe vezetésével folyt a VVER-440 reaktorok különböző balesetkezelési lehetőségeinek, így a szűrt leeresztésnek és a hidrogénkezelésnek a vizsgálatára.

Close [X]

ARVI

Az ARVI projekt a reaktortartály integritásával foglalkozott zónaolvadásos balesetek esetén. Ezen belül a VVER-440 reaktor küső hűtése, az olvadék tartályban való visszatartása volt az egyik részfeladat.

Close [X]

SARNET Severe accident research network

Mintegy 50 európai kutatóhely és egyetem együttműködésével, a francia IRSN vezetésével szerveződött hálózat a súlyos balesetek kutatására 2004-2008 között. A projektben különböző kísérleti és elméleti kutatások folytak a folyamatok vizsgálatára. Egy speciális terület az ASTEC súlyos baleseti kód fejlesztésével és validálásával foglalkozott.

Close [X]

SARNET2 Severe accident research network 2

A SARNET súlyos baleseti hálózati kutatások folytatása a 2009-2012 közötti években.

Close [X]

ASAMPSA2

A 2. szintű PSA (valószínűségi biztonsági elemzés) módszereinek egyesítésére és harmonizálására indított európai projekt 2007 és 2009 között.

Close [X]

APSA Network

AAz APSA Hálózat (Ageing Probabilistic Safety Assessment Network) az EU 6. számú keretprogramjának égisze alatt jött létre. Célja az atomerőművi rendszerek és rendszerelemek öregedési folyamatainak valószínűségi biztonsági elemzésekben történő modellezésével kapcsolatos kutatási eredmények és kísérleti tapasztalatok cseréje, az ilyen elemzések alkalmazásának előmozdítása világszerte.