| Főoldal | Keresés | Letöltések |
 |
|
 |
Referenciák
Részvétel nagyobb hazai projektekben:
- Célzott
Biztonsági Felülvizsgálat 2011
- Lévai projekt 2009-
- Teller projekt 2007-2008
- Üzemidő-hosszabbítás 2007-
- Teljesítménynövelés 2006-2009
- Végleges
Biztonsági Jelentés átdolgozása
2002-
- AGNES projekt 1991-1994
Részvétel nagyobb nemzetközi projektekben:
- Korábbi meghatározó PHARE projektek:
- BCEQ (Bubble Condenser Experimental Qualification)
- Beyond design basis accidents analyses and accident management in V-213 units
- Európai Bizottság támogatásával indított keretprogramok
- CESAM Code for European Severe Accidents Management 2013-2016
- NUGENIA Nuclear Generation II & III Association 2012-
- SARNET 2
Severe Accident Research Network, Phase 2 2010-2013
- ASAMPSA2
Advanced Safety Assessment Methodologies: Level 2 PSA 2010-2012
- APSA Ageing Probabilistic Safety Assessment Network 2009-
- OECD NEA projektek
- THAI2
2011-2014
Lévai projekt 2009-
A Teller projekt eredményeire és következtetéseire alapozva az Országgyűlés 2009. március 3-án hozzájárult új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez. A Paksi Atomerőmű és az MVM illetve társaságai ezen hozzájárulás birtokában létrehozták a Lévai projektet, amelynek célja azon feladatok elvégzése, amelyek eredményei teremtik meg a feltételeket a paksi atomerőmű bővítésének megkezdéséhez.
Teller projekt 2007-2008
Az ország energiaellátásának biztosítása érdekében szükség van új atomerőművi blokkok létesítésére. Ezt mérlegelve az MVM és társaságai 2007-ben létrehozták a Teller projektet azzal a céllal, hogy vizsgálatai alapján állítsa össze azokat az információkat, amely alapján a parlament előzetes elvi hozzájárulását adja az új atomerőművi blokkok létesítéséhez.
A Teller projekten belül több irányban folyt tevékenység, amelyek során a feladatok közé tartozott a) megvalósíthatósági tanulmány készítése, b) előzetes környezeti értékelés készítése, c) a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok elhelyezésének vizsgálata, valamint d) a kommunikációra felkészülés.
A NUBIKI a feladatok közül az a) és b) megoldásában vett részt (szakmai elődszervezetként, a VEIKI Atomerőművi Divízió formájában).
A Teller projekt pozitív eredményei alapozták meg az Országgyűlés hozzájárulását az új atomerőművi blokkok létesítése előkészítésének megkezdéséhez, amely a Lévai projekt keretében valósul meg.
Üzemidő-hosszabbítás
A paksi atomerőmű blokkjainak eredetileg tervezett élettartama 30 év, így – figyelembe véve a blokkok 80-as évekbeli üzembe helyezését – az egyes blokkokat 2012-2017 között le kellene állítani.
Előzetes megvalósíthatósági vizsgálatokra támaszkodva az atomerőmű kifejezte szándékát az üzemidő 20 évvel történő meghosszabbítására, amely javaslat alapján az Országgyűlés elvi jóváhagyását adta e szándék megvalósítására.
Az üzemidő-hosszabbítás műszaki feltétele egy olyan élettartam-gazdálkodás megvalósítása, mely biztosítja, hogy az atomerőmű berendezései a tervezett üzemidő alatt megbízhatóan működjenek.
A NUBIKI az atomerőművi berendezések élettartam-gazdálkodását több szakmai részterületen támogatja
- részt veszünk a berendezések karbantartásának hatékonyságát monitorozó rendszer kidolgozásában, megvalósításában és időszakos jelentéseinek készítésében
- továbbfejlesztjük és folyamatosan adatokkal töltjük fel az ADRIA kábeladatbázist, mely a kábelek öregedéskezeléséhez alapinformációkat szolgáltat. Az ADRIA kezelő szoftver ma már az egyes villamos és irányítástechnikai átalakítások, rekonstrukciók tervező eszköze.
Az elvégzett biztonsági elemzések és berendezés/rendszer szintű állapotvizsgálatok és minősítések alapján az atomerőmű 1. blokkjára beadott üzemidő-hosszabbítási kérelmet a hatóság 2012 decemberében jóváhagyta, és újabb 20 évre engedélyezte a blokk üzemeltetését. A további blokkokra vonatkozóan az engedélykérelmeket az atomerőmű a közeljövőben a 30 éves üzemidők figyelembevételével tervezi a hatósághoz benyújtani.
Teljesítménynövelés
A paksi atomerőmű blokkjainak eredeti teljesítőképessége 440 MW villamos teljesítmény volt. Az atomerőmű megvalósíthatósági vizsgálatokat végzett annak megalapozására, hogy a blokkok teljesítménye növelhető legyen.
A megvalósíthatósági vizsgálatok alapján az atomerőmű két lépésben növelte a blokkok teljesítményét
- első lépésben a szekunder kör hatásfokának javításával a névleges villamos teljesítményt 470 MW-ra növelték
- majd a reaktorok hőteljesítményének növelésével mind a négy blokkon 500 MW villamos teljesítmény elérését biztosították.
A NUBIKI a teljesítménynövelési programot különböző biztonsági elemzések elvégzésével, illetve az elvi engedélykérelem független hatósági véleményezésével (szakmai elődszervezetként, a VEIKI Atomerőművi Divízió munkájával) támogatta.
AGNES projekt 1991-1994
Az Országos Atomenergia Bizottság 1992. elején hozta létre az AGNES projektet (Advanced General and New Evaluation of Safety), melynek céljai voltak[1]
- a paksi atomerőmű biztonságának korszerű újraértékelése, ezen belül
- determinisztikus tervezési üzemzavari elemzések megújítása
- súlyos baleseti elemzések végzése
- valószínűségi biztonsági elemzések végzése
- rendszertechnikai elemzések végzése
- a biztonságnövelő intézkedések prioritásainak meghatározása
- egy korszerűsített biztonsági jelentés előkészítése.
A projekt 1992-1994 között folyt. A koordinációt a KFKI AEKI végezte. A NUBIKI munkatársai a szakmai elődszervezetük (VEIKI Atomerőművi Divízió) keretében vettek részt a munkában. Feladatunk a b) és c) feladatok irányítása és elvégzése volt.
Az AGNES projekt eredményei jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a paksi atomerőmű biztonsági színvonala a vele azonos korú nyugati atomerőművek szintjére kerüljön, s a biztonságos üzemeltetés feltételei kialakuljanak.
[1] A Paksi Atomerőmű biztonságának újraértékelésére szolgáló AGNES projekt fő következtetései. KFKI AEKI, 1994. október
BCEQ (Bubble Condenser Experimental Qualification)
A VVER-440/213 lokalizációs rendszer működésének ellenőrzésére indított nemzetközi kísérlet. A tesztet az EREC (Elektrogorszk, Oroszország) berendezésen végezték, amely a Paksi Atomerőmű konténmentének 1:100 arányú modellje. Három hűtőközeg-vesztéses üzemzavar kísérlet folyt a projektben.
Beyond design basis accidents analyses and accident management in V-213 units
A Westinghouse Electric Europe vezetésével végzett interregionális projekt a VVER-440/213 erőmű vizsgálatára. A projekt a MAAP4/VVER kódot adaptálta a VVER-440 atoerőműre, ezután a súlyos baleseti és a baleset-kezelési elemzések a kóddal történtek.
Handling of hydrogen in V-213 containment during severe accidents
A projekt a Westinghouse Electric Europe vezetésével folyt a VVER-440 reaktorok különböző balesetkezelési lehetőségeinek, így a szűrt leeresztésnek és a hidrogénkezelésnek a vizsgálatára.
NUGENIA Nuclear Generation II & III Association
A Belgiumban bejegyzett non-profit társaság az atomerőművek biztonságos, megbízható és hatékony működését támogató K+F munkák nemzetközi koordinálására jött létre. A projekt (Társaság) 7 fő műszaki területen fejt ki aktivitást. A NUBIKI ezen műszaki területek közül az alábbiakban vesz részt:
- Plant safety and risk assessment
- Sever accidents
SARNET Severe accident research network
Mintegy 50 európai kutatóhely és egyetem együttműködésével, a francia IRSN vezetésével szerveződött hálózat a súlyos balesetek kutatására 2004-2008 között. A projektben különböző kísérleti és elméleti kutatások folytak a folyamatok vizsgálatára. Egy speciális terület az ASTEC súlyos baleseti kód fejlesztésével és validálásával foglalkozott.
SARNET2 Severe accident research network 2
A projekt a súlyos
balesetek fizikai
folyamatainak kutatására
szerveződött hálózat. A
koordinált munkaterv
kísérleti és
folyamatszimulációs feladatokat integráltan
kezel. A
projekt első fázisa 2009-ben zárult, egyik
fő feladata volt az ASTEC
súlyos balesetkezelő kód
fejlesztése és validálása.
A projekt 2.
fázisában 8 munkacsoportban folytatódott a
korábban elkezdett munka. A
munkacsoportok (WP-k) közül a NUBIKI a
következőkben vesz részt:
- WP-4-ben zajlik az ASTEC kód értékelése, ezen belül a VVER-440/213 balesetkezelésének modellezési lehetőségeit vizsgálja a NUBIKI.
- WP-5: Zóna és zónatörmelék hűthetősége, itt a NUBIKI a kísérleti eredmények átvitele a reaktor számításokba feladaton dolgozik.
- WP-6: Beton-olvadék reakció munkacsoportban az ASTEC kód MEDICIS rutinjának alkalmazásával végzünk számításokat.
- A konténmenttel foglalkozó WP-7 csoportban a hidrogénkeveredést és -égést vizsgáló kísérletek számításában, kiértékelésében veszünk részt.
- WP-8: Aktivitás-kikerülés, ezen belül a hasadási termékek kikerülési kísérleti eredményeinek erőművi felhasználhatóságát vizsgáló munkacsoportban dolgozunk.
ASAMPSA2
A projekt a 2. szintű valószínűségi biztonsági elemzések (PSA) módszereinek egységesítésére és harmonizálására irányult. Az összehasonlító vizsgálatok eredményeként egy útmutatót állítottak össze a résztvevő országok szakértői. A projekt során nagy hangsúlyt fektettek a 2. szintű PSA eredményeit használó szervezetek igényeire, elvárásaira, ami alapján készült útmutató, a 2. szintű PSA készítésére a meglévő, II és III. generációs atomerőművekre. Ezen kívül a projekt javaslatot tett a IV. generációs atomerőművekre készítendő 2. szintű PSA tartalmára is. A NUBIKI aktívan részt vett a meglévő atomerőművek 2. szintű PSA-útmutatójának írásában, megadva a Paksi atomerőműre elkészített 2. szintű PSA módszereit. Ez a teljes folyamatot lefedi, az 1. és 2. szintű PSA kapcsolatától a súlyos baleseti folyamatok valószínűségi modelljeinek megadásán át a bizonytalanság számszerűsítésének módszeréig és az eredmények felhasználhatóságáig.
APSA Network
Az APSA Hálózat (Ageing Probabilistic Safety Assessment Network) az EU 6. számú keretprogramjának égisze alatt jött létre. Célja az atomerőművi rendszerek és rendszerelemek öregedési folyamatainak valószínűségi biztonsági elemzésekben történő modellezésével kapcsolatos kutatási eredmények és kísérleti tapasztalatok cseréje, az ilyen elemzések alkalmazásának előmozdítása világszerte.
Célzott Biztonsági Felülvizsgálat
A Fukushima Dai-ichi atomerőműben 2011. március 11-én kialakult súlyos balesetet követően az OAH határozatot hozott a Paksi Atomerőmű kockázati és biztonsági szintjének értékelésére. Az ún. Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) azt a célt tűzte ki, hogy az atomerőmű nukleáris biztonsági tartalékait felmérje különös tekintettel a külső természeti hatásokkal szembeni védettség szempontjából, és javaslatokat fogalmazzon meg ezen védettség növelésére.
A Paksi Atomerőmű koordinálása mellett a CBF projektet az MTA Energiatudományi Kutatóközpont és a NUBIKI Kft. hajtotta végre. Intézetünk elsősorban a súlyos balesetek kezelésének stratégiáját és eszközeit vizsgálta felül, ill. a teljes villamosenergia-ellátás és végső hőelnyelő elvesztés esetén fennálló eseményeket elemezte. Az elemzések végeredményeként született javaslatok elsősorban a villamosenergia-ellátás alternatív eszközökkel való további ellátását, ill. az üzemzavar után leállított reaktorok hőelvonására alternatív vízforrások felhasználását irányozzák elő. Fontos tanulsága volt az elemzéseknek, hogy a tervezési alapot lényegesen meghaladó külső hatás miatt egyszerre több blokkon is szükségessé válhat a balesetkezelési eljárások alkalmazása.
VBJ átdolgozás
Az atomerőműre az első Végleges Biztonsági Jelentés (VBJ) 2000-ben készült el. A hatóság ezen VBJ-t 2001-ben elfogadta és egyben előírta, hogy az erőmű 2002. december 31-i állapotát figyelembe véve 2004-ig komplexen át kell dolgozni. Az átdolgozásra egy átfogó program készült, amelynek alapját a VBJ Átdolgozás Minőségügyi Terve (VBJ MÜT) képezte.
A VBJ átdolgozás célja az atomerőmű üzemeltetésének hatóságilag jóváhagyott állapotát megalapozó dokumentum előállítása volt. Az átdolgozás 2004-ben lezárult. A VBJ készítésében a NUBIKI
- egyes technológiai alfejezetek összeállításával (biztonsági rendszerek, valószínűségi biztonsági elemzések),
- és az átdolgozást koordináló SZKT-ben (Szuperkontrol Team-ben) közreműködéssel vett részt.
Az összeállított VBJ-t évente aktualizálja a hatósági előírásoknak megfelelően az atomerőmű. Ezek az átdolgozások jelentősebb ráfordításokat kívántak/kívánnak az NBSZ-ek változásához illesztve. Így különösen a 2011-ben, majd 2012-ben kiadott kormányrendeletek mellékleteiben foglalt előírásoknak megfelelés igazolás kíván(t) nagyobb mértékű ráfordításokat. Ez utóbbi feladat elvégzése jelenleg folyik s befejezése 2013-ban várható. A NUBIKI ezen feladatokban a fent említett műszaki területeken vesz részt.
CESAM Code for European Severe Accidents Management
A projekt az atomerőművi súlyos balesetek kezelését támogató európai számítógépes programrendszer kidolgozását tűzte ki célul. A kód neve ASTEC, ún integrális kód. Alkalmas az európai II. és III. generációs atomerőművekben felhasználásra.
A NUBIKI a kód hidrogén-rekombinátor modelljének és a reaktortartály külső hűtés hatása modelljének kísérleti adatok felhasználásával történő validálását végzi.
THAI 2 – Hydrogen and Fission Product Issues (THAI Facility)
A projekt az atomerőművi súlyos baleseti folyamatok során a konténmentben kialakuló hidrogén és hasadványok jellemzőinek vizsgálatára irányult a THAI berendezésen végzett kísérletek eredményeinek feldolgozásával. A projekt a többéves feladatokat egy kísérleti teszt-mátrix alapján végezte.
A NUBIKI a projektben egyes kísérletek elő- és utószámításával, az eredmények értékelésével és hazai felhasználhatóságának értelmezésével vett részt.
nubiki.hu